Haj - Divat

Hajunk és ápolása

„A haj a nő ékessége” - tartja a mondás. Ez így van napjainkban is, de régebben sem volt másképp.
1785-ben egy alkalommal Mária Antónia királyné gyümölcstál-frizurával jelent meg. Fején egy fej káposzta, egy sárgarépa és egy csomócska hónapos retek volt. A látványtól az egyik udvarhölgy annyira elragadtatta magát, s ezt kiáltotta: „Fenséges! Csodálatos! Mostantól kezdve kizárólag főzelékkel ékesítem a frizurámat!" A mai nő nem hord hónapos retket a hajába, azonban egyéb eredeti dolgokat tűzdel föl rá: mesterséges rátéteket, műkontyot, ékszereket stb. De végső soron mégiscsak haj az, amellyel frizuráját kiegészíti, fölépíti.
A haj mindig a nő természetes dísze volt és az is marad. Ha szép, máris betöltötte feladatát. És mert tudjuk, hogy csak az egészséges haj szép, vigyáznunk kell rá, gondoznunk kell.
A nőnek átlagosan 100 000 hajszála van. A fiatal férfi fejét kb. 80000 hajszál ékesíti. Ezek csak megközelítő értékek, hiszen sokat számít a hajszál vastagsága is. A finom szőke hajszálból jóval több van a fejen, mint a vastag vörösesszőkéből. Még sok egyéb körülmény határozza meg a hajszálak számát. Naponta mintegy 50-100 hajszálunkat veszítjük el. Helyükbe ugyanennyi nő - vagy legalábbis kellene, hogy nőjön. Ha nem nő, annak megvan az oka, amit kereshetünk a hormonháztartásban, a hajhagymák tápláltságának nem kielégítő voltában, a hajnövekedést akadályozó korpásodásban, fertőző és más betegségekben, és nem utolsó sorban abban is, hogy elhanyagoltuk hajunk ápolását.
Nagyanyáink kipróbált recept birtokában voltak: naponta száz kefehúzás. Mai hölgyek azonban hajukat sokkal szabadabban és lazábban viselik, mint elődeik ötven évvel ezelőtt. A gyökérkefével alkalmazott száz energikus végigsimítás csak laposra nyomja, és merevvé teszi hajunkat. Másképpen kell tehát magunkon segítenünk. Nézzük hát meg a mára érvényes tanácsokat!

Fej bőr masszázs

Jó e vagy sem? Sok vita folyik róla. Vannak, akik esküsznek rá, mások óva intenek tőle. A tanács: próbálja ki, és okuljon belőle! (Akinek zsíros haja van, az soha ne alkalmazza ezt a kezelést!)

Körülbelül 2 cm-es távolságban válasszuk el a hajunkat.
Mindkét hüvelykujjunkat illesszük a halántékok fölött a fejünkre, és többi ujjunk hegyével kis körökben masszírozzuk a fejbőrünket. Kezdjük a homlok közepén, folytassuk a fejünk tetejéig, és onnan vissza.
Igen fontos, hogy bőrünket eközben ne dörzsöljük, hanem csak éppen mozgassuk a nyomással.

„Egy érdekes történet…”

Férfi volt az illető, aki felbecsülhetetlen szolgálatot tett a nőknek és a női hiúságnak. Francois Marcellnek hívták, és kőművestanonc volt. Ez a szakma azonban nem elégítette ki. Hamarosan új életpályát választott, s Párizs egyik elővárosában, egy fodrászműhelyben kezdte meg tevékenységét. Itt napról napra hallania kellett a nők panaszát, amiért egyáltalán nem vagy nem eléggé hullámos a hajuk. Az ifjú sokat töprengett ezen. Valamit ki kellene találni, járt a fejében, valami mesterfogást, amely a női frizurának tartós és laza hullámformát kölcsönöz.
Padlásszobájában fáradhatatlanul kísérletezett. Oldatok, kenőcsök, pomádék - mind-mind csődöt mondtak. S ekkor a véletlen jött a segítségére. 1871-ben történt, és az egész szinte úgy hangzik, mint valami mese. Marcell megfeledkezett róla, hogy egy ollót az égő gázmelegítőn hagyott. Hogy megtisztítsa a koromtól, rányomta egy papírlapra - és máris szinte megigézve látta a csodát: a papír az izzó ollótól hullámformára göndörödött. Ez volt a titok kulcsa: Francois Marcell föltalálta a hajsütővasat.
Marcell először parókákon próbálta ki sütővasát, aztán mesterétől engedélyt kért rá, hogy eleven modelleken mutassa be találmányát. Néhány hölgy bele is egyezett - azonban amikor fürtös haj díszükkel kimentek az utcára, a járókelők gúnyolódtak fölöttük. Erre a fiatal feltaláló megmakacsolta magát, mestere elbocsátotta nemcsak őt, hanem azokat is, akik utána az ő módszerével próbálkoztak. Most Marcell mindent egy kártyára tett föl.
Egy este beosont Nelly Melba, az akkor közismert énekesnő öltözőjébe. A művésznő először kétkedve nézte a „csodaollót" - de aztán vállalta a kockázatot, s beleegyezett, hogy haját „megmarcellezze" az ifjú fodrász. S ez a kezdetét jelentette egy egészen új divat elterjedésének.
Másnap ezt lehetett olvasni a lapokban: „ ... és így Melba művészete teljes sikerre vitte a tegnapi premiert. A nővilág különleges figyelmét vívta ki az az új, rendkívüli frizura, amellyel az énekesnő a revünek sajátos jelleget adott."
Marcell így üstökön ragadta a szerencsét. Egész Párizs vele akart frizurát készíttetni. Ezután csakhamar szalont nyitott, ahol két tucat buzgó segéddel együtt serényen csattogtatta a hajsütővasat. Három évtizeddel később az egykori kőművesinas már milliomos volt. L'Eure megyében kastélyt vásárolt magának, és élvezte találmánya gyümölcseit.
Sikeres életútja szinte mesébe kívánkozik, holott - valóság. Persze korántsem ő találta föl elsőnek a haj sütőt. Kereken kétezer esztendővel ezelőtt már az asszírok is használták a „csodaollót", amely azonban az évszázadok folyamán feledésbe merült. Akárhogyan is történt, egy későbbi korban Francois Marcell vele tette meg a szerencséjét.

Honnan ered a fodrászat?

Azokból a nyilvános fürdőkből, amelyeket a 12. században létesítettek. A „fürdősök" lassanként nemcsak vendégeik tisztálkodásáról gondoskodtak, hanem hajat is vágtak nekik, meg is borotválták őket. Köpölyöztek is, sebeket is elláttak, és seborvosként háborúba is mentek a hadakkal. Egy 1798. augusztus 4-én Párizsban kelt híradás elmondja, hogy a Pont Royalnál egy széles, fürdőkabinokkal fölszerelt hajó állomásozik. A hír aztán a következőkről számol be:
„...hat lívre-ért az urak gyakran ledörgöltetik magukat egy törülközővel, amely minden szőrt levisz, és olyan simává teszi bőrüket, mint a lányé."
Tehát már akkor voltak Párizsban fürdők, ahol bárki kaphatott szépségápolást.

Néhány jó tanács!

Keféinket és fésűinket tartsuk mindig kínosan tisztán. Ehhez egyszerűen langyos, szappanos vizet használjunk. Ha valódi sörtekefénk van, az ujjainkkal is végezhetjük a tisztítását, műanyagsörte esetében már körömkefe is szükséges.
Lehetőleg ne használjunk hegyes fogú fésűt.
A finom szálú haj legjobban a szarufésűt és a puha kefét kedveli. A fémből készült fésűkön mikroszkóp alatt csorbaságok, érdességek figyelhetők meg; ezek fölsérthetik a haját.
Merev szálú hajhoz erős kefe való - és némi zsírt kell alkalmazni.
Más lehetőleg ne használja a fésűnket!

A hajvágás és jelentősége

A frizuránknak nagy szerepe van mások szemében olyan szempontból tekintve, hogy milyen benyomást keltünk vele. Már maga a hajszín is nagyon árulkodó viselőjéről. A férfiak szemében nagy jelentőséggel bír a hajszín és a haj hosszúság. De lehet egy haj szőke, vörös vagy akár fekete, lehet hosszú vagy rövid, ha nincs ápolva, azzal jó benyomást nem keltünk senkiben. A legtöbb nő szereti változtatni frizuráját. A nőkre igaz az az állítás, hogy ha valamilyen sorsdöntő változás követezik be az életük során, (kapcsolat vége, depresszió, stb.) hajuk megváltoztatásával zárják le az adott időszakot. Ilyenkor vagy felkeresik fodrászukat vagy éppen fodrászt váltanak, hogy egy teljesen új frizurájuk legyen.
Napjainkra a fodrászat nagyon elterjedt szakmának számít.
Egy jó frizura a jó hajvágástól függ. Ha nincs akkor hiába minden (festés, melír). A fodrász az arcformánkhoz igazítja a frizuránkat. Az ovális arcformájúak bármilyen frizurát hordhatnak, nekik az összes jól áll. Ezzel ellenben, akinek szív alakú az arca, az kerülje a keskeny állig érő frizurát. A kerek arcformájuknak nem ajánlott a teljesen egyenes frufru viselése, viszont előnyükre válhat a tépett frizura. A szögletes arcúaknak a hosszú haj és a jól kiválasztott frufru előnyös lehet. De ezeket, a dolgokat érdeme s a fodrászra bízni.
Aki egészséges hajat szeretne, annak ajánlott rendszeresen vágatni a haját. A rövidebb hajúak gyakrabban, a hosszabb hajúak pedig kb. Három havonta látogassanak el a fodrászukhoz.
Fontos a haj megfelelő ápolásához a megfelelő sampon, balzsam kiválasztása.